Vagyis Éljen soká Grúzia! Ezt skandálta tegnap az a több száz tüntető, aki este gyűlt össze a tbiliszi orosz nagykövetség épülete előtt, hogy így tiltakozzon a két szakadár tartomány függetlenségének Oroszország általi elismerése ellen.
A tüntetést néhány fiatal szervezet kezdte el délután szervezni - este 8-ra már vagy százan voltunk. Ahogy az lenni szokott, mindenki telefonon szólt a barátainak, ismerőseinek - de sokan az autóból kiszállva, spontán csatlakoztak. Amolyan Hyde Park corner stílusban mindenki szót kapott, aki szeretett volna valamit mondani. Megszólalt egy abkház nő, aki arról beszélt, hogy az abkházok mindig is Grúziához akartak tartozni. Egy középkorú orosz nő, aki 30 éve él Tbilisziben arról beszélt, hogy szégyen ma orosznak lenni. Sokan Sztálinhoz és Hitlerhez hasonlították Putyint, Medvegyevről nem sok szó esett.
A tüntetéshez érdekes installációt készítettek: mindenféle lomot gyűjtöttek össze, amit aztán a követség bejárata előtt helyeztek el. Az egyik táblán ez olvasható: Grúzok! Az orosz katonák ki vannak éhezve - minden visznek, ami mozdítható. Hozz te is valamit, amire már nincs otthon szükséged! Inkább azt vigyék, mint mások értékeit.
A tüntetésen találkoztam Tatával, a tbiliszi egyetem közgazdász-hallgatójával. Tata és barátai, valamint 30 diákszervezet közösen szervez gyűjtést a menekülteknek. Az összegyűjtött pénzből ágyakat, tartós élelmiszert, gyógyszert vesznek a rászorulóknak. Részben nekik fogok segíteni a következő napokban.
Este elmentem az egyik régi helyre, ahol isteni húsos khinkalit ettem. Ez az egyik hagyományos grúz kaja, bár a századok során elterjedt egész Európában. Sós vízben főtt tésztabatyuk, mindenfélével töltve: van bárányhúsos, sajtos, túrós, gombás, újabban halas is. Utóbbihoz nem volt eddig bátorságom, megelégedtem a bárányhúsossal. A helyiekkel ellentétben nem az itt szokásos UV-zöld üditőt ittam, hanem az autentikus Kazbegi sört. Igazi könnyű, világos grúz sör.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése