Tréning

Ez a hét teljes dili volt, kivételesen hosszadalmas, bonyolult munkám volt az alapítványnál - összehasonlítani a régió és az OECD országok egészségüggyel kapcsolatos törvénykezéseit. Nem mondom, hogy nagyon értenék a kérdéshez, de szerencsére nem kellett túlságosan mély elemzésbe merülnöm, elég volt annyi, hogy országonként hány és milyen típusú szabályok alakítják az egészségügyet. Azért így is beletelt jó pár napba, amíg mondjuk sikerült egy átfogó képet kapjak a bolgár vagy a portugál helyzetről...:)
De megvolt a héten az első tréning is, akik tegnap facebookoltak, látták is a jeleit.
Az itteni legnagyobb ellenzéki pártnak, a kereszténydemokratáknak tartottam workshopot a facebook kampánybéli használatáról.

Bár az internetpenetráció elég alacsony (Tbiliszin kívül kis túlzással értékelhetetlen), több, mint 120.000 grúz regisztrált az oldalra az elmúlt években és persze a szám töretlenül emelkekedik - egy hete le is nyomta a Facebook a helyi (orosz) wiwet.
A tréning elvileg 10-kor kezdődött, de hát ez GMT (Georgian Mean Time), fél 11 körül meg is érkeztek a mókusok. 20 ember, a párt legkülönbözőbb pontjairól. Ott volt az ifjúsági szervezet elnöke, a párt néhány parlamenti képviselője, egyik alelnöke, sok fiatal és persze több munkatárs is. A kedvencem az információs igazgatóság elnevezésű sóhivatal-gyanús egység emberei voltak, akik sem grúzul, sem angolul nem tudták elmondani, hogy mi a feladatuk, viszont ezt öten remekül elvégzik.
A társaság egyik fele végig nagyon szkeptikusan állt a kérdéshez, szerintük semmi értelme nincs ugyanis az interneten bármit is csinálni, mert Grúziában úgyse használja a kutya se. A csapat másik fele viszont annyira rákapott a témára, hogy holnap kiscsoportos foglalkozást tartok nekik délután.

A szünetben azért fotóztam is, mert a kilátás fantasztikus volt a teraszról.

Persze nagyon helyesek voltak az utcán játszó gyerekek is, de a képen látszik egy kis pad is - Grúzia tele van ilyenekkel, még a főváros is (a Rustavelitől 3 perc sétára készült a kép). A nénik-bácsik amikor kedvük tartja, kiülnek rá, pipáznak, kávéznak, teáznak, olvasgatnak, sakkoznak, beszélgetnek a járókelőkkel vagy csak úgy ücsörögnek naphosszat. Mindenkinek megvan a saját padja, néha lehet látni azt is, hogy valaki viszi magával az utcán - ha kedve tartja, lerakja és pihen egy keveset. :)





A kép baloldalán a távolban látható egy magas sárga épület, annak a szomszédságában lakom.


Este a Parlamentben találkoztam a párt újabb néhány emberével. Láthatóan tanácstalanok, hogy mit csináljanak, bár azt kezdik belátni, hogy esélytelenek megnyerni a főpolgármesteri székért folytatott versenyt, az inkumbens jelölt ugyanis sokkal dörzsöltebb a saját jelöltjüknél - aki egyébként nem senki, a Baku-Tbliszi-Ceyhan vezeték építéséért volt felelős annak idején Grúziában. A megbeszélésen a kvázi kampányfőnök, aki egyébként a párt egyik parlamenti képviselője, felvetette, hogy egy tanácsadóra lenne igazából szükségük, mert jó ez a tréning, de még jobbak voltak az ötletek a telefonos és sms-kampánnyal kapcsolatban, amiket mondtam nekik. Igazából nagyon izgalmas lenne ilyet csinálni, de azért akad két problémám is: az egyik, hogy azért ez mégiscsak egy keresztény-konzervatív párt, ennek megfelelően viseltetnek mondjuk a melegekkel - és persze ez nem parlamenti választás és ráadásul tuti nem is nyernek, de attól ez még tény.
A másik problémám pedig az, hogy nyilván nem vállalok ilyet ingyen - de mennyit kérhetek és pláne hogyan?

Azért itt még nem tartunk, most jön egy hosszú hétvége (itt nemcsak hétfő, hanem péntek is szünnap), utána kedden halottak napja, úgyhogy nem tudom, mikor találkozunk újra.

A másik két pártnak, a volt ENSZ-nagykövet Alasania Szövetség Grúziáért és az Új Jobb-Republikánusok pártszövetségének valamikor a következő héten lesz egy-egy tréning. Ők elvileg nyitottabbak és lelkesebbek is, hát majd meglátjuk.