2010. április 6.

Vasárnap délelőtt





A követség épülete Tbilisziben. Belül szép, tényleg.
Elmentem szavazni. Kegyetlen volt, hetek óta kifejezetten nyomaszt ez az egész, mert igazából tényleg nem látok jó opciót. Jellemző, hogy a csipet csapat, bizonyos tekintetben a legszűkebb baráti köröm, akikkel majdnem egy évtizedet (atya ég!) nyomtunk le együtt az SZDSZ-ben, szanaszét szavaz. Túlzás nélkül, ahányan, annyi opció. És persze egyikünk sincs meggyőződve róla, hogy a legjobb/legkevésbé rossz döntést hozza (majd) meg. Én az utolsó pillanatig, sőt, még közben is vacilláltam. Végül nagy nehezen csak behúztam az MSZP-t, de rohadt nehéz volt. Rohadt nehéz volt, mert baromira nem érdemlik meg. Sem az elmúlt 8 év után (meddig tudnám sorolni az ellenérveket, jóságos Istenem!), sem az elmúlt "kampány" után. Mesterházy Attilának természetesen köszönnék az utcán, szegről-végről ismerjük is egymást - na de hogy szavazzak is rá, azt soha nem gondoltam volna. Magamnak persze azt mondtam-mondom, hogy nem is rá szavaztam. Az MDF nem jött szóba soha komolyan. Annyira elmondhatatlanul hányok Dávid Ibolyától és attól a jelenségtől, amit ő honosított meg a magyar politikában, hogy azt nem tudom elmondani. Bokros leigazolásával pedig - talán néhány liberálistól eltérően - engem nem "vettek" meg. A programjuk ismeretében pedig végképp egyértelművé vált, hogy köszönöm, én ezt nem.
Van még itten ez az LMP nevű izé, amit akár be is kajálhatnék, ha nem töltöttem volna el ennyi időt a politikában. Emellett Schiffer András piszok sokat tett azért, hogy az én népszerűségi listámon valahol Kóka és Morvai között helyezkedjen el. De ettől eltekintve is, a párt programja (vajon rajtam kívül hány idióta volt, aki végigolvasta?), bár határozottan érdekes és jó elképzeléseket is tartalmaz, összességében sajna egy vicc - akármennyire látszik is rajta, hogy nagyon sok időt és energiát fektettek belé. Továbbra sem rajzolódik ki semmi koherens kép az LMP-ről, csak amit eddig is tudtunk: kicsit konzik (én nagyon nem), baromira zöldek (én nagyon nem), nem szeretik a piacgazdaságot (bár nem mondhatnám, hogy túlteng bennem a piaci iránti feltétlen hit, de ennél azért még én is jobban elvagyok vele), de a cigányokkal szerencsére semmi bajuk, sőt, valamit kezdenének ezzel a helyzettel, ami több annál, minthogy "radikális változást!". Az utóbbi volt az egyetlen ok, ami miatt egyáltalán felmerült bennem, hogy odaszavazok - de valahogy ilyenkor mindig bevillant nekem Ivády meg a Fórumos interjúja arról, hogy ha "zajonganak a cigányok", kimegy a telepre, belelő párat a levegőbe és minden megoldódik. És ez jól mutatja azt, hogy micsoda szedet-vedett csapatot sikerült összegereblyézni a lista befutónak szánt helyeire. Ember nincs ma a Földön, aki meg tudja nekem mondani, hogy akármelyik konkrét javaslatnál hogyan fognak ezek a mókusok szavazni. Ők sem tudják szerintem.Ehhez rájött még az az infó, hogy nagymintás nem publikus mérés alapján az MDF egyáltalán nem, az LMP pedig valószínüleg nem lesz bent - mindezek után kidobni sem akartam szavazatot - ha már hányok, legalább legyen értelme.


Miután leszavaztam, leültem egy parkba. Sör, vodka, cigaretta. Nagy levegő, beszív, továbblép.

Sziasztok Madarak!Nem tudom, hogy jól döntöttem-e. Azt sem, hogy igazam van-e a fentebb leírt dolgokban. Mindenesetre ennek a bejegyzésnek a végén kérek szimbolikusan mindenkitől őszintén bocsánatot, aki liberális pártra szeretett volna szavazni 2010-ben - én is felelős vagyok azért, hogy ezt nem tehetitek. Sajnálom.

Nincsenek megjegyzések: